Híreink 2021
Méltatlanul kevesen ismerik a XX. század egyik legnagyobb hatású hazai íróját
Mészöly Miklós sok kortársára és a későbbi művész generációkra is nagy hatással volt, de mivel egy kultikussá magasztalt kötet sem szerepel az életművében, ezért az átlag olvasó kevéssé ismeri. E háttérbe szorított, nyelvújító, sokoldalú és mindig változni, megújulni képes íróról 2020-ban jelentette meg Szolláth Dávid Mészöly Miklós című monográfiáját a Jelenkor Kiadó. A kötetről, annak fogadtatásáról és az életműről Márjánovics Diána irodalomtörténész, szerkesztő és kritikus beszélgetett a szerzővel, a szintén irodalomtörténész, szerkesztő és kritikus Szolláth Dáviddal a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” sorozatában.
A kötet remek időzítéssel, a centenáriumi évben, Mészöly Miklós születésének 100. évfordulóján debütált a közönség előtt, mely Thomka Beáta 1995-ös könyvét követően az első, ami mélységeiben foglalkozik az olvasóközönség számára kevésbé ismert író életművével. Noha kitüntető figyelmet kapott nemcsak a kortársaktól, de a későbbi művészek generációktól is, és bár minden képessége és készsége megvolt rá, hogy naggyá válhasson, a szovjet befolyás meg-megtörte írói pályáját. Szolláth Dávid kötetével egyfajta kísérletet tett arra, hogy más nagy írókhoz hasonlóan, akiket egy jelentős időbeli kihagyást követően újra felfedezett magának a köztudat amilyen Krúdy Gyula vagy Shakespeare voltak Mészöly Miklós méltó helyére kerülhessen a magyar irodalmi kánonban.
Bizonyítva az író jelentőségét, Szolláth Dávid más, irodalomtörténeti szempontból kitüntetett szerzőkkel hasonlítja össze, mint amilyen Franz Kafka, Albert Camus, Samuel Beckett, García Márquez, a magyarok köréből pedig ilyen Nádas Péter, Eszterházy Péter, Kukorelly Endre vagy épp Bodor Ádám. A monográfia írója ennek kapcsán hangsúlyozta, mindezzel a monográfia egyféle nézőpontúságát igyekezett megtörni, változatossá tenni, ahogy maga a Mészölyi életmű műfajiságában is változatos képet mutat. Hogy e sokszínűség miért kapott negatív felhangot a kortársaktól, illetve miért nem kategorizálható be Mészöly Miklós egy irodalmi irányzat alá se, megtudhatja a könyvbemutatóról készült felvételből, melyet június 18-án 17 órás premierrel tekinthet meg a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján.
2021. június 10.
2021. június 9.
Kecskemét „szétterülése” jó példája az elvárosiasodással járó kihívásoknak
Az 1900-as években végbemenő, robbanásszerű fejlődéssel alapjaiban változott meg életmódunk. A mezőgazdaság háttérbe szorult, a lakosság mind nagyobb része költözik városokba, ami a környezethez való viszonyunkat is átformálta. E témáról Az urbanizáció környezeti kihívásai címmel tartott előadást a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatában Prof. Dr. Kovács Zoltán geográfus.
Egy felmérés szerint 1950-ben a világ lakosságának még kevesebb, mint az egyharmada élt városokban, 2050-re viszont már kétharmados többsége lesz a falvakkal szemben. E pálfordulásban nincs semmi meglepő, ha számításba vesszük a városlakók számának évi 65 milliós gyarapodását. A korábbi évszázadokkal ellentétben azonban ma, a XXI. században a városi lét már egyáltalán nem a fejlettség szimbóluma, sokkal inkább környezeti és társadalmi problémák halmazát foglalja magába, melyek megváltozott életmódunkból fakadnak.
A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára előadásában hangsúlyozta a fejlődő és fejlett országok közötti alapvető különbségeket, amely eltérő városiasodási problémákat generál például egy afrikai és egy európai település esetében. Míg Ázsiában és Afrikában az úgynevezett squatter, más néven informális vagy ideiglenes helységek okoznak fejtörést, addig Európában, így például Magyarországon a „városi szétterülés” generál problémákat. Hogy mik is lehetnek ezek a mindennapokat és a jövőnket beárnyékoló negatív hatások és kihívások, megtudhatja június 4-én (pénteken) 17 órától a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” előadásában.
Széchenyi-díjas történész a megyei könyvtár olvasásnépszerűsítő sorozatában
Sokan soha nem múló nosztalgiával tekintenek vissza a rendszerváltás előtti évtizedekre, mint „azokra a régi szép időkre”. De valójában tényleg olyan jó volt akkoriban az élet? És mégis mik vezettek az 1989/90-es rendszerváltáshoz, amely elvágólagos korszakhatárként él a magyarok köztudatában? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott Prof. Dr. Romsics Ignác történész a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” sorozatában.
Ha egy mondatba tömörítve, felsorolásszerűen szeretnénk leírni az 1989/90-es rendszerváltáshoz vezető okokat, a következőket emelnénk ki: átrendeződtek a nemzetközi viszonyok, felszínre kerültek a belső gazdasági problémák, egyre több, a központi hatalommal szemben szerveződő társadalmi mozgalom jelent meg, valamint kiéleződött a pártvezetésen belüli harc. Persze e kurta lajstrom képtelen megvilágítani azokat az összeurópai hatásmechanizmusokat, amelyek egyszerre kényszerítették ki azt a bizonyos kormányzati pálfordulást. A történelmi tényeket felvonultató előadást a történész izgalmas anekdotáival tűzdelve színesítette, amelyeket eddig talán csak az órájára járó diákok hallhattak.
Az objektív tények mellett azonban ugyanúgy helyet kaptak azok a bizonyos történelmi tévedések is. Prof. Dr. Romsics Ignác felemlegette a jaltai egyezménnyel kapcsolatos közkeletű félreértést, mely szerint a nyugatiak egyszerűen eladták Kelet-Közép-Európát az oroszoknak. Ugyanilyen, ha nem érdekesebb múltbéli történésnek adott hangot, melyet személyesen volt szerencséje átélni, amikor visszaidézte, mit felelt Gorbacsov arra a kérdésre, hogy mely két dolgot véli pályafutása legnagyobb baklövésének. Sőt, még azt is elárulta, mennyire hitt abban 1988-ban, hogy a német újságokban már tényként kezelt rendszerváltás valóban végbemehet Magyarországon. A Széchenyi-díjas szakember előadását május 19-én 17 órától tekinthetik meg YouTube-csatornánkon.
2021. május 12.
Az 1900-as évek legsötétebb krónikái a Katona József Könyvtár legújabb előadásában
A XX. századi magyar történelem legsötétebb évei kapcsán leginkább az első és második világháború eseményeire gondolunk, holott az azt követő Rákosi-korszak sem kímélt bennünket. A kommunista diktatúra éveiről és annak kecskeméti vonatkozásairól tartott előadást Dr. Rigó Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem történésze a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” sorozatában.
A háborús erőszakoskodásokat, rablásokat, fosztogatásokat követően, amikor a lakosság több mint kétmillióval lett szegényebb, a fellélegzés és lassú építkezés helyett egy ismét fojtogató, kizsákmányoló időszak vette kezdetét Magyarországon. A több mint tízéves kommunista elnyomásnak végül az 1956-os forradalom vetett véget, de addig társadalmi rangtól és pártállástól függetlenül szinte mindenki megszenvedte a Rákosi-korszakot jellemző erőteljes, szovjet mintára való átállást, ahol gyors egymásutánban vált az üldöző üldözötté, a rabló pedig a pandúrrá.
A történész Dr. Rigó Róbert előadásában az országos vonatkozású események mellett a személyi kultusz időszakának helyi vonatkozásaira is kitért, amiről aligha olvashattunk a középiskolás történelemkönyvekben. Így például kevesen tudják, hogy a kecskeméti városháza pincéjében 1944-45-ben erőszakkal kényszerítették ki a tömeges koncepciós perek alapjául szolgáló hamis tanúvallomásokat, vagy hogy Rákosi egyik Kecskeméti beszédében jelentette be a kollektivizálást és a kuláküldözést. Hogy pontosan miért sorolja az előadó a Rákosi-korszakot a XX. századi magyar történelem legsötétebb időszakai közé, megtudhatja május 14-én 17 órától a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” sorozatának legújabb epizódjából.
Al-dunai utazás Jókai Mór regényének letűnt világába
Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő verseivel lopta be magát a magyarok köztudatába, melyek közül az első csokorra valót 21 éves korában szedték egy kötetbe. Legutóbb rendhagyó módon a prózában is megmutatta tehetségét, 2020 szeptemberében Al-dunai álom címmel publikálta művét. Az útirajz szerzőjével a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár munkatársa, Pandur Petra beszélgetett a „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozat keretében.
Szálinger Balázs művében egy, bizonyos értelemben véve a világ végén lévő, történelmi hegekkel szabdalt, egykor heroikus küzdelmek helyszínére invitál, ahol az olvasó az elbeszélővel együtt fedezheti fel a különös al-dunai tájat. A kötet a szerző és felesége 1 hónapnyi ottlétének élményanyagát dolgozza föl, amely műfaji kevertségének köszönhetően egyszerre minősül naplónak, munkanaplónak, lírai naplónak, hol történelmi esszének, és melyet keresztül-kasul szőnek az innen-onnan vett idézetek. Noha az utazás előtti és azt követő munkálatok sokat hozzáadnak a mű komplexitásához, az ottlét során szerzett személyes tapasztalásoktól lesz igazán életszagú az al-dunai vidék és az ott élők élete.
A szerző szerint egy hónap alatt vendégből családtaggá léptek elő, így volt idejük és alkalmuk megtapasztalni a gasztronómia, a múltértelmezés, a mentalitás és az életfelfogás kapcsán mindazt, ami a hivatalos elbeszélésekből és a történelemkönyvekből kimaradt. Sajátos humorral kezeli a magyarok szemében kissé fájó, béklyózó múltbéli eseményeket, mely lenyomatait a mai napig őrzi magán az al-dunai táj, és amelyek alól mintegy próbálja feloldozni az olvasót. Végső soron pedig az utazás saját sebeire is gyógyírként szolgált.
Ha kíváncsi, hogyan kapcsolódik Jókai Mór regénye, Az arany ember Szálinger Balázs Al-dunai álom című művéhez, hallgassa meg a szerzővel készült beszélgetést május 7-én 17 órától a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatában.
2020. május 1.
Virtuális történelemóra a Katona József Könyvtár sorozatában
Legkisebb címletű papírpénzükről mindenki jól ismeri a Rákóczi-szabadságharc névadó személyének képmását, azonban az iskolapadból kikerülve egyre inkább a feledés homályába vész a hozzá kötődő történelmi esemény jelentősége. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” sorozatának legújabb epizódjában az Eszterházy Károly Egyetem történésze repíti vissza a nézőt a 17. és 18. századi Magyarországra.
Hazánk számos veszedelmet volt kényszerű átvészelni az évezredek során. „Bal sors akit régen tép (…)” – hangzik a Himnusz egyik sorában, amit valószínűleg Kölcsey Ferenc is e sötét múltra utalván szőtt bele költeményébe. Hiába azonban a több száz évnyi tudás, még mindig akadnak tévhitek a régmúlt időkkel kapcsolatban. Ezek közül csak egy, hogy az Oszmán Birodalom magyar földről való visszaverését rögvest követte a német elnyomás – hívta fel rá a figyelmet Dr. Kalmár János egyetemi docens Magyarország a 17-18. században: A Rákóczi szabadságharc előzményei és következményei című virtuális előadásában.
A történész szakember a magyarokat felszabadító Rákóczi-szabadságharc kirobbanásának okaitól egészen annak katonai ellehetetlenülését követő időszakig idézi vissza az eseményeket, nem veszvén el a tanórákon hosszasan taglalt küzdelem részleteiben. A virtuális történelemórának is beillő előadás hasznos segítségül szolgál az érettségizők számára, és az iskolapadból régóta kirepültek múltbéli ismereteit is kitűnően felfrissíti. Dr. Kalmár János előadása megtekinthető a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján.
A koronavírus beszélt nyelvünkre is rányomta bélyegét
Kevés olyan területet lehet kiemelni, amire nem volt közvetlen vagy közvetett hatással a 2020-as évben berobbant járványhelyzet. Többek között az írott és beszélt magyar nyelvet sem hagyta érintetlenül, nyelvújító Kazinczyként hívta életre az újabb és újabb kifejezéseket. A Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” e heti előadásában a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Dr. Veszelszki Ágnes beszél a járványhelyzet nyelv(re)formáló erejéről.
2020 márciusa óta fokozatosan alakultak át hétköznapjaink, szórakozási és vásárlási szokásaink, üdvözlési formuláink, és egyre gyakrabban lopta be magát nyelvünkbe egy-egy, a jelen állapotokra reagáló humoros kifejezés, nyelvi lelemény. A vírushelyzet egész gondolkodásmódunkra hatással volt, függetlenül a valós vagy fiktív élethelyzetektől. Például egyre többen horkannak fel, mert a filmek tömegjeleneteiben az emberek nem viselnek maszkot. Bevett szokássá váltak az online videobeszélgetések, az utcán kézfogás helyett pedig már csak messziről integetünk egymásnak, öklünk, esetleg könyökünk összeérintésével köszöntjük a másikat. Jó esetben, remélhetőleg, ezek csak átmeneti változások, a nyelv azonban örökre őrzi majd a pandémiával terhes időszak nyomát.
Többek között ennek hatására társult néhány korábban egyértelmű jelentésű szóhoz egy-egy negatív értelmezés, és számtalan olyan új szó született, amik a tudományos életnek, vagy éppen a feszült mindennapok elviselését megkönnyítő humornak köszönhetően épültek be aktív szókincsünkbe. Mindennapos jelleggel forog már közszájon az esetszám vagy a virulens kifejezés, és gyakran használjuk a vicceskedő kaspókommandó, a karanténháj vagy a covidinka elnevezéseket. Hogy milyen más szavak születtek még a járványhelyzet óta, és hogy ezeknek vajon mindenki tudja-e a jelentését, kiderül Dr. Veszelszki Ágnes A másfél méteres társadalomtól a Karanténszótárig: a koronavírus-járvány kommunikációs hatásai című előadásból április 23-án 17 órakor.
A szebb, élhetőbb jövő valójában csak és kizárólag az átlagembereken múlik
A kérdés valójában nem az, mit tehetünk a klímaváltozás ellen, hanem sokkal inkább az, hogy mit ne tegyünk – hangsúlyozta a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” rendezvénysorozat Miért sikertelen a klímaváltozás elleni harc? című előadásában Dr. Vasárus Gábor geográfus. A KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársa rávilágított, miért nem érdemes a döntéshozókra várni a rendszerszintű megoldásokért, és mit jelent valójában az egyéni felelősségvállalás az éghajlatváltozás vonatkozásában.
A klímaváltozás megállításáért folytatott küzdelem irodalmi hasonlattal élve, olyan, mint Don Quijoteként harcolni a szélmalmok ellen: teljesen értelmetlen. Bármit is teszünk, a Föld klímája, ahogy eddig, úgy ezt követően is változni fog. Azonban ez a változás optimális esetben jól behatárolható keretek közt mozog. Mint egy golyó a félkörívű mederben, gurul jobbra is, balra is, de közben mindvégig az egyensúlyi tartományon belül marad. Ha viszont túl nagyot löknek rajta és közben az ellensúlyokat is kiiktatják a rendszerből, akkor az ingadozási medréből kibillenve gyorsan megindul a lejtőn, ami összeomlásszerű változásokat fog generálni. Ezért pedig valójában mindannyian felelősek vagyunk. A jó hír viszont az, hogy ezt elkerülendő, bármikor változtathatunk az életmódunkon.
A probléma viszont pont abban rejlik, hogy bár mindenki szeretne változtatni, tenni már sokkal kevesebben akarnak és hajlandóak érte. Pedig, ahogy Dr. Vasárus Gábor előadásában is elhangzott, a világ nem a véleményünktől, hanem a példánktól fog megváltozni. A geográfus végigkalauzolja a nézőket azokon a folyamatokon és okokon, amik a klímaváltozás felgyorsulásához vezetnek, amelyekből látszik, hogy a környezetszennyezéshez vezető út is olykor jó szándékkal van kikövezve. Arra, hogy miért nem reális a filmekben látott apokaliptikus világvége képe, és hogy a tudósok helyett miért az átlagpolgárok lehetnek a valódi hősök a klímaváltozás felgyorsulása elleni küzdelemben, mindenki megkaphatja a választ a „Nem középiskolás fokon…” legújabb online előadásából április 15-én 17 órától.
Igazi útmutatóként szolgál a XXI. században Radnóti Miklós tragikus utolsó fél éve
Tizenévesen, az iskolapadban ülve mindenki hall Radnóti költészetéről, azonban a neves szerzőkben bővelkedő XX. századi irodalom kevés időt hagy elmélyedni az életművében. Nem így történt ez a kunszentmiklósi Tóth Péter Lóránt versvándorral, akit olyannyira megérintett Radnóti Miklós története, hogy azóta küldetésének tekinti, hogy minél közelebb hozza a magyar származású zsidó költő műveit a modernkor emberéhez. A „Nem középiskolás fokon…” előadássorozat keretében „…Lélek vagyok, élni szeretnék!” című emlékműsorában elevenítette fel a lírikus szerző utolsó hónapjait.
A II. világháború idején, aki zsidónak született, annak sorsa eleve elrendeltetett. Bűnös volt a nácik szemében, ezért pedig lakolnia kellett. Radnóti, születési nevén Glatter Miklósnak egyetlen egy bűne volt, hogy ő maga is zsidónak született. Hiába magyarázta a bizonyítványát, hogy a vallásra sosem nevelték, a törvény értelmében menthetetlenül rásütötték a szégyenbélyeget, amiért bűnhődni kényszerült. Háromszor hívták be kötelező munkaszolgálatra, utolsóként 1944-ben a szerbiai Borba, amely az utolsó nagy utazása lett, és ahonnan, bár visszatért Magyarországra, sosem láthatta újra szeretett otthonát.
Tóth Péter Lóránt Kőszegi Ábel: Töredékek című krónikái, valamint Radnóti Miklós bori noteszében szereplő verseivel vezet végig a költő tragédiákkal teli utolsó fél évén, akinek bár minden esélye megvolt a túlélésre, a halál mégis gyorsabb volt a menekvésnél. A szellemi, lelki és fizikai utazásra invitáló előadás ráadásul egy napjainkban különösképp hasznosítható üzenetet is megfogalmaz. Ebben a járvánnyal terhes időszakban, ahol minden eszközzel próbáljuk védeni testünket a betegségtől, éppen ez az óvatosságunk foszt meg bennünket a kultúra kínálta feltöltődéstől. Pedig Radnóti Miklósnak éppen ez segített túlélni minden egyes napot, amit a bori táborban és a visszafelé vezető úton volt kénytelen elszenvedni.
A Radnóti-díjas versmondó, Tóth Péter Lóránt 2019-ben maga is végigjárta azt a 850 kilométer hosszú, Bortól Abdáig vezető utat, amely a költőt a felszabadítás helyett egyenesen a halálba vezette. A három országon átívelő erőltetett menetről, Radnóti költészetéről és a költő utolsó fél évéről szóló virtuális előadást bárki megtekintheti a „Nem középiskolás fokon…” előadássorozat keretében.
Irodalmi fejtörők a költészet napja alkalmából a Katona József Könyvtárban
1964 óta hivatalosan április 11-e a magyar költészet napja, amikor országosan irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és versenyekkel örvendeztetik meg a kultúraszerető közönséget. Idén, a tavalyi évhez hasonlóan, online ünnepeljük neves költőinket, amely alkalomra a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár irodalmi játékokkal készült.
A gyerekeknek a verses játékokon túl egy kreatív rajzos feladattal készültek a könyvtárosok, míg a tinik egy online szabadulószobából próbálhatnak meg kijutni, amihez a magyar irodalom jeles személyeihez kapcsolódó fejtörőket kell megoldaniuk. Korosztálytól független szórakozást kínálnak a Vers mindenkinek videói, ahol legkiemelkedőbb színészeink tolmácsolásában hangzanak el a már jól ismert sorok. Végezetül, ahogy ez már lenni szokott, a kreativitást és az ügyességet ezúttal is honorálja a könyvtár. A kisebbek az Erdőszelfi – vándortábori versek című kötethez készült filmből inspirálódva rajzolhatják meg kedvenc természetbeli foglalatosságukat, amikért cserébe, ha melléjük szegődik a szerencse, egy-egy ajándékkönyvvel lehetnek gazdagabbak. Azok a tinik pedig, akik elég ügyesek ahhoz, hogy kijussanak a virtuális kalitkából, jutalomként szintén nyereményben részesülhetnek.
A költészet napjához kapcsolódó programok elérhetőek az alábbi linkeken:
Áprilisi versözön (irodalmi játékok gyerekeknek) >>
„Szállj költemény, szólj költemény…” (irodalmi játékok tiniolvasóknak) >>
Hangolódjunk együtt a húsvétra a Katona József Könyvtárral!
A tavalyihoz hasonlóan az ünnepek sajnos most is találkozások nélkül telnek, azonban a megyei könyvtár senkit sem hagy program nélkül.
Aki szeretne mélyebben elmerülni a húsvéti ünnepkör katolikus hagyományvilágában, annak az erről szóló Virágvasárnaptól fehérvasárnapig című cikket ajánljuk, felelevenítve ezzel dédszüleink régmúlt szokásait. Az összehasonlításoknál maradva, ugyanúgy érdekes végigtekinteni a többi európai ország tradícióit, melyeket a Húsvéti szokások Európából képekkel illusztrált kulturális kitekintőben szedtünk össze olvasóinknak. Akik pedig egyszerűen csak ki szeretnének kapcsolódni, azoknak az ünnepi tematikájú keresztrejtvény, szó- és párkereső, memóriajáték és további izgalmas játékok kínálnak elfoglaltságot a hosszú hétvégére.
A húsvéti programok az alábbi linkeken érhetők el:
Virágvasárnaptól fehérvasárnapig: Részletek a húsvéti ünnepkör katolikus hagyományvilágából
Öntök asszonyt lányával... – Húsvéti játékok tiniolvasóknak
Itt a tojás, piros tojás... – Húsvéti játékok gyerekeknek
Kiderült, valójában milyen keveset tudunk az éghajlatváltozásról
Sokan hisszük azt, hogy az ég világon már mindent tudunk a klímaváltozásról. Mondhatni a könyökünkön jön ki a téma. De vajon ezen ismereteink tudományosan is megállják a helyüket? A Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” című előadássorozatának keretében Rázsi András meteorológus és fizikatanár mutatott rá közkeletű tévedéseinkre.
Mint szinte mindenben, az éghajlatváltozás kapcsán is léteznek szélsőséges táborok, akik meggyőződéseiket félreértelmezett tényekre és részinformációkra alapozzák. Vannak, akik már a klímaváltozás puszta tényét is tagadják, míg az ellentábor egyenesen meg akarja menteni a világot. Az igazság azonban valahol középütt van, és még itt is akadnak bőven tévedések. Például azt mindenki tudja, hogy a Föld légköre az üvegházhatású gázoktól lesz egyre és egyre magasabb, ezért hajlamosak lehetünk mintegy ősellenségként tekinteni a légkörmelegítő gázokra. Viszont az is tény, hogy pont ennek a hatásmechanizmusnak köszönhetjük a puszta létezésünket. Megdöbbentő? Lehet, hiszen a tudósok is egyre csak a folyamat negatív aspektusát hangsúlyozzák.
„És mégis, mi van akkor, ha pár fokkal melegebb van? Legalább alacsonyabb lesz a fűtésszámla” – mondaná egy szkeptikus. Rázsi András előadásában egy érzékletes példán keresztül fejti ki, hogy valójában milyen sokat is számít az a néhány Celsius fokdifferencia, és hogy ennek a plusz pár foknak már most milyen valós következményei vannak. Merthogy az éghajlatváltozás nem egy, majd a jövő generációit érintő dilemma, hanem a jelen problémacsomagja. Ennek megoldását pedig bár lehet, de senkinek nem érdeke elodázni, helyette inkább már ma le kell kanyarodnunk a megszokások sztrádájáról egy környezettudatosabb mellékút irányába.
Ha valaki tanácstalan, hogyan tudja csökkenteni saját ökológiai lábnyomát, vagy ha továbbra is szkeptikusan áll az klímaváltozáshoz, tekintse meg Rázsi András „Amit rosszul tudunk az éghajlatváltozásról” című online előadását, amely minden kétséget lesöpör majd az asztalról.
2021. március 13.
2021. március 8.
2021. március 3.
2021. február 26.
2021. február 7-14.
2021. január 28.
2021. január 22.
2021. január 22.