Húsvéti szokások Európából Húsvéti szokások Európából

 

 

A húsvét a karácsony mellett a legnagyobb keresztény ünnep, aminek fő motívuma Jézus keresztre feszítése, majd feltámadása. Jézust pénteken keresztre feszítették, harmadnapra feltámadt.
Egy vallás ünnepe ez, mégis számos ország – a maga népi szokásával más-más módon ünnepli meg.
Vannak azonban a húsvétnak központi szimbólumai is, melyek vagy közvetlenül a kereszténységből erednek, vagy a kereszténység és a helyi pogány motívumok keveredésének eredményei.
A húsvét egyik jellegzetes jelképe a tojás.  A tojás egy ősi termékenységi kultusz, az élet csíráját jelképezi. Ez a világ szinte minden népénél fellelhető, de a kereszténységben a tojás leginkább a feltámadást jelképezi, a kezdetet, ami elhozta a megváltást.
A húsvéti nyúl eredete már nem ennyire egyértelmű. Valószínűleg germán eredetű és Magyarországon is minden bizonnyal német hatásra honosodott meg. Mindesetre a nyúl is a termékenység jelképe.
A bárány már sokkal inkább az ősi keresztény szimbólumok közé sorolható. A bárány sok esetben kapcsolódik Jézushoz, például a Jelenések könyvében. A bárány számos helyen fellelhető a Bibliában, és a leggyakrabban az áldozat szerepét tölti be. Például Egyiptomban azért mentesültek a zsidók Isten utolsó csapásától, mert bárányvérrel jelölték meg házaikat Isten parancsára. Jézus, mint áldozat az emberek bűneiért, szintén ábrázolható bárány képében.
Fontos jelképnek tekinthető még a barkaág is. Ez szintén a Bibliára, konkrétabban az evangéliumokra utal vissza és virágvasárnap ünneplésének idején jelenik meg, ugyanis a barkaágakkal emlékeznek vissza Krisztus jeruzsálemi bevonulására.
A húsvét a tavasz kezdetének, ezzel együtt a megújulásnak, a megtisztulásnak az ünnepe is. Ideje egybe esik a tavaszi nap-éj egyenlőséghez köthető pogány mítoszok, leginkább Ostara (ősi germán istennő) ünnepével. A hiedelem szerint Ostara szimbóluma egy nyúl volt, ugyanis az tavasszal igen termékeny. A történet szerint volt egy madara, amit egy csapat gyermek szeme láttára nyúllá változatott. A madárból lett nyúl azután színes tojásokat tojt, amiket aztán Ostara elrejtett, és arra kérte a gyerekeket, hogy keressék meg őket. Az angol és német húsvét szó etimológiai értelemben is az istennő nevére vezethető vissza (Easter, Ostern).
A fenti jelképekhez kötődően kívánjuk bemutatni néhány európai ország húsvéti szokását, szokásait.

 

           

 

Belgium


Belgiumban különösképpen nagy kultusza van a tojásnak. Nem ok nélkül, ugyanis egy belga kisváros adott helyet a több országot összekovácsoló tojásvásároknak. Ez a városka Kruishoutem volt, aminek lakóit egy időben Eierjongens-nak vagy Eierboeren-nek nevezték, utalva a megnevezéssel a hajdani tojáskereskedőkre, sőt az első tojásvásárra a Napkirály, XIV. Lajos adott engedélyt 1670-ben.
A vásárokra húsvét szombatján szoktak megemlékezni, ezen a napon számos érdekes és látványos játékot mutatnak be. Az egyik legfigyelemreméltóbb rendezvény az úgynevezett tojásfogó játék. A templom tornyából papírtojásokat engednek le ejtőernyővel. A győztes az lesz, aki az aranytojást megtalálja, sőt a győztes pénzjutalomban is részesül.
A megrendezett tojásvásár alkalmával kiválasztanak egy „Tojásherceget”, aki egy évig viselheti a „az ünnepi titulusát”. Húsvét vasárnapján rendezik meg az ünnepi körmenetet, ami a környék kastélyaiban ér véget, ahol ünnepi játékok és kirakodó vásár fogadja a körmenet résztvevőit. Ezen a napon választják meg a Tojásherceg méltó párját, a Tojáshercegnőt.

 

   

 

Görögország


A görögök tojástörő játéka kifejezetten vallási eredettel bír. A játék úgy zajlik, hogy egy-egy pirosra festett főtt tojást koccantanak össze egymás között a rokonok, majd közben a következő mondatot mondják el: „Krisztus feltámadt”.  A játékot az a személy nyeri meg, aki feltörte a másik tojását.
A görögök húsvét előtti szombaton virágokkal feldíszített templomokba mennek, hogy ott hosszú húsvéti szertartásokon vegyenek részt. Egy tradíció szerint a családok vasárnap összegyűlve birkát sütnek a kertjükben.
A templomokban Jézus jelképes sírját (Epitaphiosz) is feldíszítik, az elkészült sír köré hívők gyülekeznek, hogy megadják Jézusnak a tiszteletüket, majd este felemelik a sírt, elindulnak vele, és ezzel megkezdődik az ünnepi körmenet.
Korfu szigetén az a szokás él még napjainkban is, hogy a sziget lakói cserépedényeket dobnak ki az ablakon Nagyszombat reggelén.  Ez a mozzanat szimbolizálja a tavasz köszöntését, a sziget lakóinak hite szerint az újév termését már új edényekben fogják tárolni, utalva ezzel az új és a tavasz kezdetére.

 

          

 

 

Finnország


A finnek számára a húsvét egy része csendes ünnepnek számít, a nagyhetet is csendes hétnek titulálják. Nagypénteken szokás a gyászruha felöltése is, mindemellett ebben az időszakban tilos a tűzgyújtás és a nagyobb összejöveteleket is mellőzik, enni is csak naplemente után lehetséges.
Egy másik finn húsvéti szokás szerint a gyerekek fekete ruhába öltöznek, arcukat feketére festik, és seprűvel a kézben járnak házról házra. Házanként egy-egy verset mondanak el, amiért finomságokban részesülnek. E szokás fő célkitűzése, hogy ezek a fiatalok elüldözzék a szabadon lévő boszorkányokat.
Továbbá húsvét előtt pár nappal fűmagot ültetnek egy kidekorált cserépbe, és várnak a fű növekedésére. A legfontosabb, hogy húsvéthétfőre a fű olyan magas legyen, hogy a húsvéti nyuszi el tudja rejteni benne az ajándékait: tojásokat, édességeket. A megnövekedett fű a tavasz kezdetét is jelképezi.

 

         

 

 

Spanyolország


Spanyolországban, azon belül is Andalúziában egy rituálé zajlik le, több tízezer ember részvételével, a húsvétot megelőző nagypénteken. Az esemény során a vezeklés szimbolizálása kap központi szerepet. A körmenetben szereplők csuklyás fejkendőt viselnek, ez az, ami jellegzetessé teszi őket.
Egy másik leírás szerint nem csak szobrokat, de koporsót is cipel magával a tömeg, sőt egy különleges lépéssel teszik meg a körmenetet: egyet lépnek előre és kettőt hátra, ami egyfajta hullámzó látványt idéz elő.
Nagycsütörtökön szokás, hogy este csontvázaknak öltözött emberek járják végig az utcákat, miközben eljárják a „haláltáncot.” A műsor része még, hogy egy koporsót cipelnek magukkal, illetve a koporsót nem üresen vonszolják, hanem hamvakkal tele. A hamuval megrakott koporsóval Jézusra emlékeznek vissza.

 

      

 

 

Lengyelország


Lengyel húsvéti szokás, hogy nagyszombat idején ünnepi élelmet – tojás, kenyér, kolbász, sonka, sajt, vaj – helyeznek el egy kosárban, amire a templomban az ünnepi szertartás alkalmával áldást kérnek.
Virágvasárnap idején a papok megszentelte pálmaágakat ékesítenek fel fűzfarügyekkel, virágokkal és szalagokkal. A lengyelek e módon ünnepelik meg Jézus Jeruzsálembe való bevonulását.
Mindemellett húsvétkor nem illik a férfiaknak házimunkát végezniük, ugyanis ha megteszik, akkor a bajuszuk bele fog lógni a kenyérbe, és az lehet, hogy emiatt nem fog megkelni. Ezért a férfiak húsvét idején el vannak tiltva a házimunkától.

 

       

 

 

Franciaország


Egy francia vallási hiedelem szerint a gyermekeknek a harangok hozzák az ajándékokat. Úgy tartják, hogy a harangok nagycsütörtökön Rómába mennek, amik aztán vissza is térnek Franciaországba. A visszatérő harangok ajándékokat hoznak a gyermekeknek, amit a földről kell összeszedniük.
Haux városának van egy jellegzetes hagyománya. A kisebb városban 5000 tojásból készítenek rántottát, amiből 1000 ember tud aznap reggelizni.  A szokás a néphiedelem szerint Napóleon korából ered, ugyanis amikor seregével áthaladt a városon, mielőtt továbbment volna megállt omlettezni. A számára elkészítettet omlett azonban olyan jól sikerült és annyira ízlett Napóleonnak, hogy másnap összegyűjtette a település összes tojását, hogy katonáinak is készítessen abból a finom ételből, melyből ő is evett.

 

       

 

 

Olaszország


Szicíliában vasárnap délben rendeznek egy körmenetet, ahol Jézus és a 12 apostol szobrát viszik körbe, majd a körmenet végén a templom előtt eljátszanak egy feltámadási darabot, játékot.
Firenzében egy feldíszített ökrösszekér vonul végig a városon, így fejezve ki Jézus feltámadását.
 A szekéren egy nagy (30 láb, körülbelül 9 méter magas) kosár található. A szekeret 150 jelmezbe öltözött katona kíséri, a jelmezek 500 éves hagyományt követve vannak összeállítva. A szekeret jó néhány fehér ökör szállítja, mindemellett az ökrök virágfüzérekkel vannak kidekorálva. A menet végén az ökröket elvezetik, és a szekeret a magasba emelik egy huzal segítségével. Majd az ünnepi mise végén a pap meggyújt egy kis rakétát, - a rakétának galamb formája van -, amely elindul a huzal vonalában és berobbantja a szekéren elhelyezett tűzijátékot. Amíg tart a tűzijáték addig a galamb a huzalon visszatér a kiindulási helyére.
Prizzizben, egy szicíliai városkában a hagyományok szerint a helyiek nagyköpenyben és démonmaszkokat viselve menetelnek a városon keresztül. A hiedelem szerint az ördögök a rossz lelkeket kergetik, viszont az ördögöket Szűz Mária és Jézus Krisztus üldözi el, megjelenésükkel az ördögöket az angyalok városába küldik el.

 

           

 

 

Bulgária


Bulgáriában a tojásokat több színűre festik, illetve páratlan számú tojást raknak az úgynevezett húsvéti kenyérbe. Ezeket a kenyereket a papok is meg szokták szentelni. A szokás szerint az első piros tojással megdörzsölik a gyermekek arcát, amivel elijesztik a betegségeket. Egy tojást viszont a termőföldbe is raknak a jó termés érdekében, és hogy védekezzenek a jégeső ellen. Továbbá az első tojást a templom falán szokták megtörni, így jelképezve, hogy a böjti időszak véget ért.

 

 

 

Dánia


Dánia nem mindennapi húsvéti szokása szerint nem megeszik, hanem eldobják a húsvéti tojásokat. A nyers tojást átdobják a házuk felett, de ez nem elég, a lényeg az, hogy a tojás a ház túlsó oldalára essen le a fűben, és ha ez sikerül az szerencsét hoz a házhoz.
Dániában nagy hagyománya van a húsvéti futásnak is, ami Jézus feltámadásának hírére utal vissza. Mária Magdolna észrevette, hogy Jézus sírja felett elmozdították a követ, sőt a sírban nem fekszik senki. Mikor ezt meglátta szólt a tanítványoknak, Péternek és Jánosnak, akik a sírhoz szaladva győződtek meg Jézus feltámadásáról. A hagyomány szerint a futás résztvevői az örökélet reményében futnak, ezért az örök élet iránti reményt jelképezik.

 

 

 

Svédország


Svédországban a hagyományokhoz híven apró színes tollakkal díszítek fel a bokrokat, de sok esetben a svédek ezekből a feldíszített ágacskákkal dekorálják otthonukat is.
Egy másik svéd hagyomány szerint húsvétkor a nők boszorkánynak öltöznek be, majd házról házra járnak locsolkodni. Azt tartják, hogy ilyenkor a legerősebb a fekete mágia, hogy a gonosz szellemektől ekkor és e módon lehet a leghatásosabban megszabadulni. A boszorkánynak öltözött nő kellékei között szerepel egy seprű amit nyírfagallyból készítenek, ezt szalaggal kötik át és tollakkal díszítik fel.

 

 

 

Németország


Németországban, azon belül is leginkább az északi régiókban hatalmas tüzeket gyújtanak meg.
A néphiedelem szerint ez a tűz elhozza a tavaszt, illetve elriasztja a gonosz szellemeket.  A tüzet karácsonyfákból rakják meg, ami körül a helyiek nevetgélnek, beszélgetnek, ezzel is jelképezve a tavasz hozta örömöt. Amikor vasárnap délben összeül a család az asztalon piros tojások és egy bárányalakú torta van, viszont szokás az is, hogy a tojásokat a kertbe rejtik, amiket majd a gyerekeknek kell megtalálniuk.
Németország egy sokszínű és nagy, sűrűn lakott ország ezért a húsvéti szokások helyenként, megyénként eltérőek lehetnek. A szorbok, a lengyel és cseh határhoz közel élő szláv kisebbségek tagjai a tojást nem csak kifestik, de azokat finom hímzéssel is kidíszítik. Ebben a régióban a húsvéti lovaglásnak is nagy jelentősége van. Egy mintegy 200 lovasból álló helyi csoport frakkban felöltözve, lovát feldíszítve lovagol faluról falura, hogy elvigyék Krisztus feltámadásának hírét.
Németország dél, dél-keleti részében fedezhető fel a húsvéti kút (Osterbrunnen). A falvak lakosai együtt díszítek ki a kutakat tojásokkal és virágokkal, aminek funkciója is van, ugyanis a hiedelem szerint a kútból merített víz az év minden napján meg fogja védeni a családokat a betegségektől és szerencsétlenségektől. A tradíció szerint a kútból húsvét nagyszombat éjszakájától vasárnap pirkadatáig meríthették a vizet a lányok, de csak csendben, ugyanis a csend megtörésével a víz áldó és gyógyító hatása elillanhat.
Ősi pogány hagyományokra nyúlik vissza az a Leugde-i szokás, mely szerint lángoló szalmakerekeket görgetnek le az Osterberg tetejéről egyenesen az Emmer folyó völgyébe. Ez egyfajta télbúcsúztató szertartás, amely során hat szalmakereket gurítanak le. Az égő tűzkerekek a nép hatalmát, a tavasz beköszöntét, és a megújulást jelentik. A hagyomány úgy tartja, hogy ha a tűzkerekek (Osterräder) megérkeznek a völgybe, akkor az év minden bizonnyal termékenynek fog bizonyulni.
A német húsvéti szokások egyik jellegzetessége az úgynevezett húsvéti tojásfa. A fákat színes, szalagos tojásokkal díszítik ki az ünnep alkalmával.

 

            
 

         

 

 

Szlovákia


Míg Magyarországon a locsolkodástól menekülnek a lányok, addig Szlovákiában elfenekelés vár a fiatal hölgyekre. Az elfenekelésre szánt náspáng fűzfavesszőből készül, amit egy díszes, színes szalaggal kötnek át. Ezt az szokást (amely egyébként Csehországban is hagyomány) más néven sibálásnak is titulálják, illetve az eseményhez egy sibálóvers elmondása is tartozik. Úgy tartják, hogy ettől a lányok fiatalabbak és szebbek lesznek.

 

 

 

Portugália


Finnországhoz hasonlóan Portugáliában is inkább a csend, csendesség és némaság jellemzi a húsvétot. A portugál húsvét fő kompozíciója a Jézus szenvedéseiről való megemlékezés.
 A templomokban lévő szobrokat fekete lepellel takarják le, és csupán a nagyszombati mise után fosztják meg a szobrokat a leplektől. Ez a cselekvés jelképezi a Jézus halála miatt érzett gyászt.
A húsvét előtti vasárnapot olajfaágak ünnepének is nevezik, illetve a pap olajágat ad a hívek kezébe, Jézus Jeruzsálembe való érkezésére emlékezve, és a Jézusra váró egyhetes út szimbolizálása miatt is.
Nagycsütörtökön a pap egy hívő lábát megmossa, ahogyan azt Jézus is tette apostolai körében.
Nagypénteken rendezik meg a körmenetet, ezt a szertatást compasso-nak titulálják. Ez a menet abból áll, hogy a helyi plébános a sekrestyéssel és a ministránsaival végigjárva a települést a lakosok házát megszenteli.

 

       

 

 

Egyesült Királyság


Húsvétvasárnapján az emberek virágokkal feldíszítettet templomba mennek. Megtiszteltetésül az emberek a legszebb ruháikat veszik fel, illetve a nők és gyerekek egy díszes kalapot, az úgynevezett „húsvéti kalapot” (Easter Bonnet) viselnek.
Tojásgurító versenyeket is szerveznek. Egy domb tetejéről gurítják le a tojásokat, és a nyertes az lesz, akinek a tojása legelőször ér a dombról a völgybe.
Az angol húsvét egyik legjellegzetesebb momentuma az úgynevezett Morris tánc, amit férfiak járnak el. Ez egyfajta ősi tavasztánc, amivel igyekeznek megrémíteni a tél gonosz szellemét. Az uniformis részei: fehér ing, piros selyemszövet, fekete nadrág és szalmakalap, de színes szalagok is megjelennek a ruházaton.

 

 

 

Norvégia


A skandináv krimi világszerte elismert műfaj. Nem is meglepő, hogy az egyik Skandináv ország húsvéti szokása e műfajhoz köthető. Norvégiában húsvét idején az egész család krimit néz vagy olvas, és a családi program része, hogy az asztal körül a család tagjai igyekeznek rájönni, hogy a történet végén ki is lesz a gyilkos.  A norvégok krimi rajongásához különböző platformok, mint például tévécsatornák, vagy könyvárusok is alkalmazkodtak. Tulajdonképpen a legtöbb bűnügyi sorozatot vagy filmet húsvétkor vetítik le, illetve limitált kiadású bűnügyi regények jelennek meg. Jellemzőek a mini regények vagy képregények, aminek végét csak húsvéthétfőre ismerhetik meg az olvasók, fokozva ezzel a tettes iránti kíváncsiságot.

 

     

 

 

Magyarország


Magyarországon, illetve a magyarlakta területen a locsolkodás az egyik legnagyobb húsvéti hagyomány. Húsvét idején a fiúk vízzel locsolták meg a lányokat. A víz leginkább a tisztaság, a gyógyítás és megújulás jelképe volt a magyar népi hagyományban, úgy vélték, hogy a víznek tisztító és gyógyító ereje van. A modern időkben a vizet inkább a kölni váltotta fel, a fiúk házról házra járva mondták el locsolkodó verseiket, amiért cserébe a kicsik kisebb összegű pénzt vagy édességet és tojást kaptak.
 

Egy példa a locsolkodó versre:
 

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, 
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. 
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, 
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. 
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, 
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

 

A talán legtovább élő magyar népi hagyományok egyike volt az úgynevezett kiszehajtás. A szokás szerint Virágvasárnap egy szalmabábut női vagy menyecske ruhába öltöztettek. Ezt a felöltöztetett bábút nevezték kiszének vagy banyának. A banya vagy kisze a tél, böjt és betegség megszemélyesítője volt, amit a lányok énekelve végigvittek a falun, majd a „rítus” végével a bábut és vele együtt a betegséget és telet is elégették.