Ittzés Mihály Ittzés Mihály

 

Dr. ITTZÉS MIHÁLY

Zenepedagógus, karvezető

(1938-2018)
 
Dr. Ittzés Mihály
Fotó: Banczik Róbert (A kép forrása>>)
 
Ittzés Mihály Sárkeresztúron született 1938. október 8-án. Diplomáját 1963-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémia énektanár és karvezetés szakán. 1963-tól 1970-ig a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított szolfézst és elméleti tárgyakat, s több évig vezette az iskola növendékzenekarát. 1966-ban vette feleségül 52 évig hűséges társát, Ittzésné Kövendi Katát, akivel három gyermeket neveltek, Tamást, Gergelyt és a már Kecskeméten született Ádámot. 1970-ben költözött a család Kecskemétre, ahol Ittzés Mihály a kecskeméti Kodály Iskola tanára és kórusvezetője lett. Egykori győri és kecskeméti tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel és rajongással emlegették.

Szakmai munkássága legnagyobb mértékben a Kodály Intézethez köthető. Az intézetnek megalakulása, azaz 1973 óta volt tanára, egyben a könyvtár vezetője, valamint a hazai és nemzetközi Kodály Szemináriumok szervezője és oktatója. 1980-tól huszonegy éven át az Intézet igazgatóhelyettese, közben 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 2001-től haláláig részfoglalkozású kutatóként és oktatóként dolgozott tovább, pontosan ugyanolyan intenzitással, mint nyugdíjas évei előtt.

Pótolhatatlan munkát végzett a város zenei életében, a régió, sőt az egész ország ének-zene tanárainak képzésében és továbbképzésében. Szakértelmét számos civil szerveződés hasznosította. A Kodály Fesztivál szakmai kidolgozója volt, de bábáskodott a Népzenei Találkozó létrejötténél is. Nemzetközi zenei tanfolyamokon, konferenciákon, szimpóziumokon rendszeresen oktatott, négy kontinensen tartott előadásokat.

Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és munkássága volt, de foglalkozott a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több írása jelent meg Lisztről és 20. századi zeneszerzőkről. Bárdos Lajosról kismonográfiát írt 2009-ben. Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect címen zenetudományi doktori disszertációja, melyet Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen védett meg. Rá nagyon jellemző módon a doktori címet a nevében csak hivatalos esetekben használta, akkor is vonakodva. Mint ahogy számos kitüntetésével, díjával sem büszkélkedett, hiszen azokat azért a munkáért, szolgálatért kapta, ami számára természetes volt.

A tanítás, előadások, zenei ismeretterjesztés, szerkesztői és művészeti írói munka mellett számos társadalmi megbízatást vállalt, mindegyikkel szolgálva a magyar zene ügyét. 1993-2001 között a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, 2007-től a Magyar Kodály Társaság társelnöke, majd 2012-től elnöke volt. 2001 és 2005 között a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Szakmai Kollégiumának tagja, majd vezetője volt. Ezeken kívül is több zenei társaságban vállalt tagságot, időnként tisztséget is. A Magyar Művészeti Akadémia 2013-ban választotta rendes tagjává.
 
 
Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:
 
Magyar Kodály Társaság (társelnök: 2007-2012, elnök: 2012. májusától)
Nemzetközi Kodály Társaság (alelnök: 1993-2001)
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Zenei Szakmai Kollégiuma tagja 2001. jan.1-től, a kollégium elnöke: 2003-2005
Magyar Művészeti Akadémia tagja (2012 decemberétől)
 
 
Elismerései:

Kodály Intézetért Díj (1992)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje pedagógusnap alkalmából (1998)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2001)
Kodály Intézetért Díj (2007)
Kóta-díj zeneszerző és zeneíró kategória (2009)
Szabolcsi Bence-díj (2011)
 
 
Művei:
Ének-zene tankönyv az óvónői szakközépiskolák számára, I-IV. (Róbert Gáborral, 1974-1994, átdolgozással, több kiadásban) 
 
 
Művei szerkesztőként, közreműködőként:
 
 
 
Cikkei teljes szöveggel:
 
Zeneirodalmat és nem zenetörténetet tanítunk (részlet) 
 
Szolfézs-gond(olat)ok : Utóhang a debreceni Bárdos-szimpóziumhoz
 
Nyílt levél Trencsényi Lászlóhoz
 
Egy "antimuzikális" költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója : előszó-féle egy készülőben lévő jegyzékhez
 
 
Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben : Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit?
 
A kecskeméti Kodály Intézetről
 
Kecskeméti Kodály-körkép. - fotó
 
Kodály Zoltán és tanítványai : Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhely kisugárzásáról
 
Nyolc és fél - Eősze László születésnapjára
 
A népzenekutatás Kodály nyomdokain
 
Népzene és zenetörténet
 
Művészpalánták zenekari hangversenye Kecskeméten
 
Kincs, ami van - és ami nincs, bár lehetne. - (A muzsika postaládájából)
 
Zeneirodalom : Egy tankönyv, amelyet minden zenekedvelő élvezettel és haszonnal forgathat
 
Egy nagy életpálya tükre : Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
 
 
 
 
Róla szóló irodalom, források:
 
Az élet munka / Horváth Ágnes
In: Köztér. - 1. évf. 2. sz. 1998 Augusztus Köztér, p. 7.
 
Díjátasádok a városházán
In:  Petőfi népe. - 54. évf. 17. sz.  (1999. jan. 21. ), p. [4.]
 
Kodály-díj Ittzés Mihálynak : [Fotóhír]
In: Kecskeméti lapok. - 97. évf. 49. sz. (2001. dec. 20.), Hírös találkozások mell., p.1.
 
Kiosztotta díjait a Pro Renovenda Cultura Hungariae Alapítvány
In: Köznevelés. - 58. évf. 5. sz. (2002. febr. 1.), p. 3.
 
Ittzés Mihály : zenepedagógus (Sárkeresztúr, 1938. október 8.)
In: Napút. - 9. évf. 10. sz. (2007. dec.), p. 121-122.
 
Apáról fiúra szállt a zene szeretete : Ittzés Mihály nem csukja be maga mögött a "Kodály-ajtót" / Sipiczki Sándor. - Fotó
In: Kecskeméti lapok. - 104. évf. 1. sz. ( 2008. jan. 10.), p.6-7.
 
Ittzés Dr. köszöntése
In: Parlando. - 50. évf. 4. sz. ( 2008 ), p. 40-41.
 
A zene művészet! : [Int.] / Kállai Erzsébet. - Fotó