Jeles személyek adattára Jeles személyek adattára

Alföldy Jenő

Alföldyné Dobozi Eszter 

Bahget Iskander

Balogh Levente

Bán János

Bánszky Pál 

Bárth János

Beke József

Benes József 

Bodri Ferenc

Boronkay Péter

Boros Pál

Buda Ferenc

Csatári Bálint 

Cseke Péter

Csík János

Damó István

Daróczi Csaba

Dóbiás Péter

Dömötör Endre

Durányik László

Erdei Péter

Farkas Antal Jama 

Farkas Gábor

Farkas Gábor Mátyás 

Fehér Béláné

Füzi László

Garaczi János

Gerhát László

Gerle Margit

Gömöri Ferenc

id. Gyergyádesz László

ifj. Gyergyádesz László

Gyólay Viktória 

Hajdu Edit

Hanga István

Harsányi Zsuzsanna

Hatvani Dániel 

Hegedűs 2 László

Hegedűs Zoltán

Heltai Nándor 

Hollósy Katalin

Horváth Mária

Ittzés Mihály 

Ittzés Tamás

Iványosi-Szabó András

Iványosi-Szabó Tibor

Jámbor Zsolt

Kálmán Lajos 

Kerényi József Péter

Kertész Gábor

Kiss András 

Kiss Katalin

Kőtörő Miklós 

Ladics Tamásné

Leskowsky Albert

Majoros István

Márkus Ferenc

Messzi István 

Mikulás Ferenc

Nánási László 

Nemes László Norbert

Nemesszeghy Lajosné 

Orosz István

Orosz László 

Pálfy Gusztáv

Pintér Lajos

Pócs Péter

Polyák Ferenc 

Probstner János

Radó Vilmos 

Svébis Mihály

Szappanos István

Szarka Balázs

Székelyné Kőrösi Ilona

Szekér Endre 

Szilágyi Varga Zoltán

Szoboszlay Péter

Sztachó-Pekáry István

Tarapcsik Sándor

Törös Olga 

Turai Gábor Kamil

Ubrizsyné Érsek Éva

Ulrich Gábor

Nemesszeghy Lajosné Nemesszeghy Lajosné

 

NEMESSZEGHY LAJOSNÉ SZENTKIRÁLYI MÁRTA

Ének és zenetanár, iskolaigazgató

(1923-1973)
 

Nemesszeghy Márta
Nemesszgehy Lajosné Szentkirályi Márta férjével
 
Budapesten született 1923. március 17-én. Mindkét szülői ágon kecskeméti, ill. Kecskemét környéki származású, de gyermekkora már a Dunántúlon telt. Édesapja a kecskeméti jogakadémia hallgatója volt, a helyi kórus tagja. Tanulmányai befejezése után Szekszárdra került, ahol megyei aljegyzői kinevezést kapott. Családja is követte, ezért Szentkirályi Márta itt végezte el az elemi és a polgári iskolát 1929-től 1937-ig. Édesanyja a család anyagi nehézségei miatt nem tanulhatott, de gyakran helyettesítette nagyapját vagy nagybátyját azok tanítói állásában.
A budapesti Csalogány utcai tanítóképző elvégzése után 1942-ben került Kecskemétre, ahol szeptember 23-án tette le az egyházi tisztviselők esküjét a Horthy Miklós Református Tanítóképző Intézetben. Nevelőnői állásra alkalmazták egy év próbaidőre, majd ennek letelte után, 1944. szeptember 1-től rendes tanulóotthoni nevelővé választották. Miután letette a gyakorlóiskolai tanítói vizsgát és megszerezte az énekszaktanítói képesítést, a gyakorlóiskola minden osztályában éneket és karéneket tanított. Míg a gyakorlóiskolában dolgozott, folyamatosan dicsérték és elismerték énektanítói alkalmasságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az iskolafenntartó református egyház egy évi tanulmányi szabadságot adott számára. A fizetés nélküli tanulmányi idő alatt magántanítványokat fogadott. A család nehéz anyagi körülményei miatt azonban nem tanulhatott tovább, Pesten sem maradhatott, vissza kellett térnie Kecskemétre. Énekben, zenében és a karvezetésben is állandóan képezte magát és a kecskeméti énekkultúráért is sokat tett. 1948-ban a nem szakos éneket tanító pedagógusok számára tartott tanfolyam és az 1949-ben tartott szakosító tanfolyam ének mellékszakának előadója volt. A Kecskemét városi Zenei Munkaközösség titkári tisztét is betöltötte. 1949-től 1951-ig megyei ének szakfelügyelő.
1947-ben zeneóvodát szervezett és vezetett, de az óvodások énektanítása mellett a gyakorlóiskolai oktatásban is szerette volna bevezetni a mindennapi énekórát, erre azonban sokáig nem kapott engedélyt. Ének-zenei szakirányú iskolát szeretett volna létrehozni, ahol az első osztálytól fokozatosan kiépített zenei oktatást akart bevezetni, de mindig akadályokba ütközött. Közben az egri Állami Pedagógiai Főiskola is megkereste és állást ajánlottak neki. Végül 1950-ben mégis engedélyeztek egy ideiglenes zenei kísérleti osztály indulását Kecskeméten, melynek engedélye egy évre szólt. Amint értesült az osztály indulásáról, azonnal visszamondta egri kinevezését és hozzákezdett az ének-zenei általános iskola 1. osztályában a tanítás megszervezésének, Békéstarhos példáját követve. Kodály szellemében tanító ének-zenei általános iskolát hozott létre, melyből később a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium is létrejött. Iskolájának 1952-től haláláig volt igazgatója.
Az első kísérleti osztály létrehozása után minden évben  harcolnia kellett az iskola engedélyének meghosszabbításáért, de néhány évvel az alapítás után száznál több ének-zenei általános iskola ill. tagozat létesült a kecskeméti mintájára országosan. A kecskeméti iskola 1964-ben gimnáziumi osztállyal is bővült. Az iskola életét Kodály Zoltán is kitüntetett figyelemmel kísérte: nemcsak az alapítót támogatta tanácsaival, véleményével, hanem a működési feltételek megteremtésében is közbenjárt.
Az iskola 1964-ben új épületet is kapott, azonban a működés nem volt mindig zökkenőmentes, mert bár a hatalom Kodály pedagógiájának sikereit magáénak könyvelte el, mégis saját ideológiai nézetei szerint merev korlátok közé igyekezett szorítani az iskola működését. Elitistának nevezték az iskolát, ahol az énekórák túlzott száma miatt azzal bélyegezték meg az intézményt, hogy csak énelekni és táncolnli ki tanítja meg növendékeit. Mindezek ellenére több külföldi tanár is érkezett ide gyakorlatra, ismereteinek bővítésére. 
Nemesszeghy Márta az ének-zene oktatás mellett 1952-től a néprajz-néptánc oktatásának tematikáját is kidolgozta, tapasztalatait pedig átadta más szerveződő ének-zenei iskoláknak is.
1966-ban Interlochenben (USA), 1970-ben Moszkvában tartott előadást az ISME (a Zenepedagógusok Nemzetközi Társasága) kétévente megrendezésre kerülő világkonferenciáin.
1970-ben és 1972-ben részt vett az I. és II. Nemzetközi Kodály-szeminárium szervezésében és lebonyolításában.
Több tankönyv is kapcsolódik nevéhez, valamint bizottsági tagja volt az Ének-zene Tanítása című folyóirat szerkesztőségének. Kecskeméten halt meg 1973. július 13-án.

Elismerései:
 
A Szocialista Kultúráért (1955)
A Szocialista Munkáért (1958)
Munka Érdemrend Arany Fokozata (1970)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze (1972)
Kodály Zoltán Emlékérem (1972) – Kecskemét városától
Buday Dezső-díj - Bács-Kiskun megyei pedagógiai díj (1973)
Posztumusz Kodály Intézetért Díj (1998)

Társadalmi szerepvállalásai:
 
A Városi Nőtanács tagja, a Kulturális Bizottság vezetője
A Megyei Népművelési Tanácsadó szakreferense
Tanácstag, a Városi Tanács Művelődési Állandó Bizottságának tagja, a népművelési albizottság elnöke
A Városi Művelődési Ház társadalmi vezetőségének tagja
A Magyar Üttörők Szövetsége Kulturális Szakbizottságának (az ének-zene szakcsoport) tagja
A Művelődésügyi Minisztérium ének tantárgyi bizottság tagja
Az Ének-Zene Tanítása című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja
 
Emlékhelye Kecskeméten:
 
2003. október 11-én Kecskeméten hangversennyel és könyvbemutatóval egybekötött emléktábla-avató ünnepséget rendeztek az iskolaalapító igazgatónő tiszteletére.
 
Emléktábla-avatás
 
Nemesszeghy Márta emléktábla
Az emléktábla Kecskemét, Budai utca 14. szám alatt
 
 
Tankönyvei a Katona József Könyvtárban:
 
 
 
 
 
 
Egyéb zenepedgógiai munkái:
 
 
 
 
Róla szóló művek,  források:
 
 
 
 
 
 

Lexikon-szócikk helyett Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártáról (1923-1972) az ország elsőnek létesült ének-zene általános iskolájának igazgatójáról / Szögi Ágnes
In: A Kodály Intézet jubileumi évkönyve / [szerk. Ittzés Mihály] . - Kecskemét : Kodály Intézet, 2001. - p. 73-100.

In memoriam Nemesszeghy Márta : Éneklő Ifjúság Szakmai Napok és Koncertek - Kecskemét 2003. ápr. 25-27. / Márkusné Natter-Nád Klára
In: Zeneszó. - 13. évf. 5. sz. (2003), p. 3-5.

"... ez az első iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe" : Tévhitek és tények : Tiszteletadás Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártának, az ének-zenei iskola létrehozójának / Szögi Ágnes
In: Zeneszó. - 13. évf. 5. sz. (2003), p. 11-14.