Kecskeméti Sakktörténet Kecskeméti Sakktörténet

100 év a fekete-fehér táblán
Kecskeméti Sakktörténet
1913-2013

 

sakk-plakát

 

Könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében 2013. januártól márciusig volt látható az a kecskeméti sakktörténeti kiállítás, melynek anyagából az alábbi virtuális összeállítás készült.

100–150 esztendő gyorsan tovaszalad – így utólag! Emberi élet nem is tart ilyen sokáig, mégis mi minden történik közben, ennyi idő alatt! Ha felidézzük a kecskeméti sakkozás elmúlt évtizedeit, látjuk a nehézségekkel teli munkát, küzdelmeket, de ugyanakkor az eredményeket, szép sikereket is. Városunk gazdag sakktörténeti emlékei Kecskemét kultúr- és helytörténeti kincsei is egyben. Elődeink olyan jelentős szellemi értéket, sakkelméleti tudást és emberi példamutatást hagytak ránk, ami mai világunkban is tanulságos.

A kecskeméti sakkozás történetét, kutatásaim alapján öt nagyobb korszakra osztottam fel. Vajon melyiket tekinthetjük a kecskeméti sakkélet „fénykorának”? Ha mindegyik időszakból csupán egy-egy eseményt, kiváló személyt, jelentős versenyt, vagy éppen a sakkirodalom alkotásait emeljük ki, akkor más-más eredményre jutunk. Napjainkban is sok kiváló sakkozó, szervező és sakkot szerető barátunk él Kecskeméten, de látjuk, hogy sajnos a kecskeméti sakkozás mégsem most éli igazi fénykorát. Összességében azonban elmondható, hogy valóban méltán volt egykor Kecskemét – a sakk által is – „hírös város” a világban, és országos sakkcentrum is egyaránt.

 

A kecskeméti sakkélet kezdetei (1860–1913)


A kecskeméti sakkozás első dokumentált nyomaira bukkanunk, ha fellapozzuk a Vasárnapi Újság című folyóirat korabeli sakkrovatait. Már 1861-ben - de a későbbi években is – a feladványokat helyesen megfejtők sorában gyakran találunk kecskeméti neveket.
 
1874-ben Magyarország negyedik sakk egyesületeként 18 fővel, hivatalosan is megalakult a Kecskeméti Sakkör. A „Sakkör”-t, mint az egyesület megnevezését, korabeli írásmód szerint ekkor - és később is - ebben a formában használták. A Kör jóváhagyott Alapszabály szerint működött, pecsétjükön „Legnemesebb ház az, melyben csak ész kűzd!” felirat olvasható. Helyiségük a Kecskeméti Casino játékterme volt, könyvtárukba két külföldi sakklapot is járattak.

Lestár Péter

Lestár Péter (1819-1896) polgármester
A kép forrása>>

A sakkjáték ebben az időben elsősorban a zártkörű városi intelligencia egyik időtöltését jelentette, de már többnek tekintették, mint csupán társas szórakozást. A Sakkör elnökének Lestár Pétert (1819–1896), Kecskemét polgármesterét választották. A Kör jegyzője Madarassy László (1840–1893) kecskeméti ügyész volt, kitűnő sakkozó, akinek három feladványa is megjelent. Pénztárnoka: Kiss József (1844–1895) törvényszéki jegyző,. A Kör tagjai között találjuk dr. Szeless József jogakadémiai tanárt, Lipthay Pál képviselőt, és Kada Eleket (1852–1913), Kecskemét későbbi kiváló polgármesterét is.Ekkor virágzott a Monarchiabeli „boldog békeidők” kávéházi sakkélete is. A kor hangulatát, egykori szereplőit talán legjobban jellemzi a Sakkör egyik sajátságos figurája, Wiszt Károly (1835–1910). A Kecskeméti Lapok így írt róla:

Évtizedeken keresztül el se lehetett képzelni a Beretvást nélküle. Aki idegen belépett a vendéglőbe, elsőnek is az ő imponálóan előkelő alakja, nem ficsúros, de mindig gavalléros megjelenése tűnt a szemébe. Maga az új törvényszéki elnök, mikor először a városba jött, azt kérdezte: - az ott a főispán ugye? Nagyon meglepődött mikor megtudta, hogy a Törvényszék egyik írnoka”.

 

A kör a Kecskeméti Casino játéktermében működött.
 

Kecskeméti Casino
Kecskeméti Casino
későbbi épülete
A kép forrása>>

 

A századfordulótól 1912-ig

Országosan és helyileg is ebben az időben bontakozott ki a sakkjáték szélesebb körű elterjedése, a színvonalasabb sakkozással egyben a kecskeméti sakkélet fellendülése is. Ebben meghatározó és a későbbiekben is kiemelkedően fontos szerepet játszottak a kecskeméti diákok, lelkes fiatalok. Az első sakkversenyt is ők rendezték 1901-ben.

„Az Olvasókör helyisége egész nap folyamán a tagok rendelkezésére állott. Szórakoztató játék gyanánt, miután a kártyajátékot, egyszer s mindenkorra kitiltották onnét, egyedül a sakkjáték szerepelt, mely rövid időn oly nagy népszerűségre tett szert, hogy egy jól sikerült sakk- versenyt is lehetett rendezni” – olvasható a Jogakadémia Értesítőjében.

1909-ben a Református Gimnázium és Jogakadémia 22 főnyi fiatalságából megalakult a Kecskeméti Ifjúsági Sakkör. Elsőként jelentették meg Kecskeméten 1911-ben „ A Sakk” című újságot. A rövid életű, de annál nagyobb feltűnést keltő, komoly tartalmú szaklapról a Magyar Sakkújság így írt:
„A lapot olyan időben indították meg, amikor arra igazán szükség volt, s ezzel emléket állítottak maguknak a hazai sakkozás történetében”.

Ez a korszak egyben a szervezett sakkozás feltételeinek kialakulása is. A Magyarországom működő és egyre gyarapodó sakk egyesületek összefogására 1911–ben Budapesten megalakult az (első) Magyar Sakkszövetség.  Alapításában Kecskemétről hárman vettek részt, Tóth László, Simon István és Hajma József.
    A kecskeméti sakkozók ebben az időben gyakran rendeztek házi bajnokságokat és „szimultán produkciókat”, amelyeken keményen küzdöttek a városunkba érkező kiváló sakkozókkal. A Kör vendégül látta többek között Chalupetzky Ferencet, Szávay Zoltánt, és Diamant Mártont is. A Sakkör képviselői erős versenyeken is megállták a helyüket.  Tóth László és Hajma József az 1912-es temesvári országos versenyen jól szerepeltek.

 

Történelmi szakadékokon átívelő sakkélet 1913-tól 1949-ig


A hosszúnak tűnő 36 év ugyan nem esik egybe hazánk történelmi korszakhatáraival, de mégis a kecskeméti sakktörténet folyamatos, egységes időszakát öleli át. Két világháború és súlyos gazdasági problémák ellenére a kecskeméti sakkélet éppen ekkor - szellemiségét megőrizve - meg tudott újulni és fejlődni. Ez az időszak a kecskeméti sakkozás történetének egyik legkiemelkedőbb korszaka.  

A század elején már évek óta formálódott az a törekvés, hogy az Ifjúsági Sakkör, valamint a Kecskeméti Munkás Otthonban működő Munkás Sakkör és a kávéházi sakkozók népes tábora egy szervezetbe tömörüljön. Hosszabb előkészítés után a Beretvás szállóban tartott közgyűlésen 1913. január 5-én megalakult a Kecskeméti Sakkör. Céljukat tömören, de annál sokatmondóbban fogalmazták meg: „a sakkozást gyakorlatilag és irodalmilag művelni”.

sakk-pecsét
Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör emblémája

A Sakkör egyik legfontosabb érdeme volt, hogy – ha időlegesen is - de feledtette az emberek közti vagyoni, származási és betöltött tisztségük, állásuk szerinti különbségeket, hiszen a korabeli társadalom széles rétegét magába foglalta. A 45 főnyi alapító tag között találunk tanárt, ügyvédet, munkáspénztári tisztviselőt, városi hivatalnokot, orvost, bankárt, hírlapírót, kereskedőket és iparosokat, de még joghallgatókat, rendőrtiszteket és lelkészeket is. Másik legfőbb jelentősége abban állt, hogy a Kör hatékonyan és sikeresen tudott tevékenykedni tagjainak kitűnő képessége, valamint szívvel- lélekkel való tenni akarása és összefogása által. A Sakkör 1913-ban kialakított szervezeti formáját és működési rendjét, kisebb változtatásokkal hosszú évekig megtartották.

A Sakkör első elnöke Berkovits Arnold (1857–1944) tanár, társelnöke dr. Dömötör István (1875–1923) volt, a tisztikart 3 évre választották. A Kör ügyeit a Választmány intézte, amelynek tisztségviselői a titkár, társtitkár, pénztáros, háznagy és könyvtáros, valamint a számvizsgálók voltak, a választmányi tagokkal együtt. A Sakkör évente tartott közgyűlést, melyet villám-versennyel és vacsorával fejeztek be.

 

A Kecskeméti Sakkör tisztségviselői, 1913

 

Vezetőség
Elnök: Berkovicz Arnold főreáliskolai tanár
Társelnök: dr. Dömötör István ügyvéd
Titkár: Simon István tisztviselő
Társtitkár: Szabó Jenő hírlapíró
Pénztáros: Lakos Samu városi tisztviselő
Háznagy: Hajma József tisztviselő

 

Választmányi tagok:
dr. Dolowschiák Mihály királyi ügyész
Csekes Béla református lelkész
Győrffy Pál rendőrkapitány
Kerekes László joghallgató,
Schiff Rezső tisztviselő
dr. Singer Lipót fogorvos

Számvizsgálók:
Pető Márton banktisztviselő
Rózsa Jenő kereskedő, újságíró

 

 

A Kör tagja csak fedhetetlen jellemű egyén lehetett, felvételéhez 2 tag ajánlására volt szükség. 1935-ben úgy módosították az Alapszabályt, hogy a belépők legalább 3 éves tagságot vállaltak, és 18 éven aluliak nem lehettek a Kör tagjai. 1924-ben már 71 fő igazolt sakkozó volt, 1936-ban – 20 nem fizető tag törlése után - 112 főre gyarapodott a Sakkör létszáma. Közülük többen évtizedeken át a kecskeméti sakkélet jeles és aktív személyiségei voltak. A hosszú névsorból idézzük fel nevüket: Igó Lajos, Raskó Ferenc, Hajdú Ernő, Réthey Gyula, Sahin-Tóth István, Balla László. Az első kecskeméti sakkmester Simon István (1894–1919) volt, aki az 1913-as debreceni versenyen mesteri szintet ért el, és évekkel később hivatalos mesteri címet nyert Szentkirályi-Tóth Vince (1915–1985) is.
       
1913-ban nagy érdeklődés mellett mutatták be Kecskeméten az első sakkórát, melyet Németországból vásárolt a Sakkör. A sakk készletek beszerzése is nagy gondot okozott, a későbbiekben gyakran olvassuk a versenyfelhívásokban: „a játékosok szíveskedjenek magukkal hozni tábláikat”. A Sakkör tagdíjakból és adományokból jelentős anyagi áldozatokkal, folyamatosan gyarapította felszerelését. A Kör helyiségei a Beretvás illetve Royal szállók és az Iparos Otthon voltak, ahol csapat- és egyéni versenyeket, felkészítő tréningeket és rendszeres elméleti előadásokat is tartottak.

 

Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny, 1927

Az egyik legjelentősebb esemény az 1927-ben szervezett Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny a világ legjobb sakkozóinak részvételével.

 

Az 1921-ben – másodszor - megalakult Magyar Sakkszövetséghez azonnal csatlakoztak a kecskemétiek, és tevékeny szerepet vállaltak a megélénkülő hazai sakkéletben, valamint a külföldi sakk- baráti kapcsolatok fejlődésében. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny, amely három rendezvényt foglalt magába: nemzetközi mesterverseny, nemzetközi főtorna (mesterképző) verseny és országos középiskolai bajnokág.

Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny, 1927
Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny, 1927
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927
A könyv címlapja és egyik oldala.

 

Magyar Sakkvilág, 1927. augusztus
A Magyar Sakkvilág folyóirat 1927. augustusi számának címlapja

 

 

Az 1927-es sakkverseny résztvevői
A kecskeméti mesterverseny résztvevői és a tornavezetőség
ÜLNEK: Dr. Kiss, Brinckmann, Kmoch, dr. Tartakower, dr. Aljechin, Maróczy, Nimzowitsch, , Yates, Prezpiorka, dr. Nyúl Tóth.
ÁLLNAK: Székely, Colle, dr. Asztalos, Sárközy, dr. Bernditsson, dr. Vajda, Takács, Gilg, Tóth, Steiner, Müller, Ahues, Vukovich, Chalupetzky, Závory
A kép forrása>>

Az 1927-es sakkverseny résztvevői
A főtorna döntő csoportjának és a középiskolai versenynek résztvevői a tornavezetőkkel.
ÜLNEK: Dobrovszky, Sahin-Tóth, Reifir, Frydman, H., Apscheneek, Tietz, Regedzinszky, Heim, Schiffert, Drucker.
ÁLLNAK: Tiszay, Viola, Grob, Kenyeres J., dr. Szabó, Jakab, Chalupetzky, Muhr, Maróczy, Merényi, Tóth, dr. Négyesy, Pikler, Kenyeres G., Jacobi, Friedmann K.
A kép forrása>>


Az 1927-es kecskeméti sakkverseny összes játszmája (online)>>



Az 1927-es kecskeméti sakkverseny postatörténeti szempontból is érdekes. "A világon itt használtak először sakkversenyhez kapcsolódó postai emlékbélyegzést" - olvashatjuk Szekeres Sándor cikkében.

Az 1927-es versenyre készült emlékbélyegek
 

 

A verseny győztese a világhírű Aljechin, Alexander Alexandrovics (1892–1946) orosz sakkozó, nagymester, a sakk 4. világbajnoka volt.

Aljechin, a verseny győztese
Részletes adatok>>

 

A Sakkör 1928/29-ben részt vett a Pálfy- kupa versenyén. Rendkívül izgalmas és idegfeszítő küzdelmek során a kecskeméti csapat veretlenül haladt az élen. Már biztosnak látszott az első hely, amikor váratlanul, a balszerencsés utolsó fordulóban, végül csak fél ponttal maradtak le a kupa- győzelemtől. 1929-ben megalakult a Magyar Sakkszövetség Déli Kerülete, amelynek bajnokságát már megnyerte a Sakkör. Később is jól szerepeltek a csapatversenyeken és delegáltjaik részt vettek a Kerület munkájában.
A két háború közötti időszakban - a Sakkör támogatásával - a kecskeméti fiatalok igen aktív sakkéletet folytattak. Rendszeresek voltak a középiskolai bajnokságok és csapatversenyek, valamint az ifjúsági egyesületek közötti mérkőzések. Kiváló sakkozók voltak a joghallgatók körében is. 1931-ben városunkban rendezték meg három Jogakadémia (Kecskemét, Eger és Miskolc) sakk csapatversenyét, melyet a helyiek nyertek. A kecskemétiek jól szerepeltek az országos középiskolai és főiskolai bajnokságokon is.

A sakkozás népszerűségét tovább növelte három világbajnok érkezése is. Aljechin, Capablanca és Lasker kecskeméti látogatásai hatalmas érdeklődés mellett, valóban megtiszteltetést jelentettek a kecskemétiek számára. Az éjszakába nyúló szimultán versenyeken a kecskeméti sakkozók derekasan helyt álltak, kemény küzdelemben sikerült egy-két alkalommal legyőzniük a világbajnokokat és több döntetlent is kicsikartak.

 

 

A kecskeméti sakkélet újjászervezése a világháború utáni években (1944-1949)

1944-ben, „amikor a történelem rettenetes vihara átzúgott a balsorsú Kecskeméten” –Tóth László és az itt maradtak: „vállalták a mélyre zuhant táj kemény megpróbáltatásait”. Mindent újra kezdtek, volt erejük a kecskeméti sakkélet elindításához is. 1945 márciusában megalakult a MADOS (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége) és szervezték a Déli Kerületet is. Szeptemberben az egykori legendás helyen, a Beretvás szállóban újjáalakult a Kecskeméti Sakkör. Tóth Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották, a Kör elnöke Führer Izidor, majd pedig Kiss Lajos lett. 1945 decemberében az inflációs időkben is sikerült megrendezniük több kiváló mester részvételével a Berkovits emlékversenyt. Szimultán mérkőzésre a Sakkör vendégei voltak: 1947-ben Kotov, 1949-ben Bronstein és Averbach szovjet nagymesterek.
1949-ben a Kecskeméti Sakkör egy mozgalmas és eredményes korszaka lezárult. Nem fejeződött be, hiszen egyesült a Konzervgyár sakkcsapatával és Kecskeméti Platter Gyár SK néven folytatta további sakkéletét.

 

 

 

„…erős bástya a béke frontján….” 1949-től 1990-ig


Az új korszak éveinek célkitűzése - Tóth László szavaival – „a sakk tömegnevelő és tervszerű gondolkozást elősegítő jelentőségével” – a sakkélet átszervezését és tömegsporttá fejlesztését jelentette. Kecskeméten is sorra alakultak az üzemi, állami vállalatok, szövetkezetek sakkegyesületei, Városi és Megyei Sakkszövetség munkálkodott.

A Sakkör ismét átalakult és 1951-től Kecskeméti Vörös Meteor lett. Megjelentek új egyesületek is, a Petőfi SE és 1952-ben a Kecskeméti Spartacus, amelynek későbbi utódja lett a TÁKISZ SE. A Petőfi Nyoma dolgozóinak Tipográfia sakkszakosztálya is gazdagította a kecskeméti sakkéletet, és hasonlóan sikeres volt a Széchenyi SE sakkcsapa is. A Dutép SC versenyeredményei a kecskeméti élvonalbeli sakkozás legsikeresebb időszakát fémjelezték. Iskolák diákjai, a fiatalok is egyre többen kapcsolódtak be a kecskeméti sakkéletbe. 1957-től országos szinten is szép eredményeket értek el a Katona József Gimnázium sakkozói, és a Kecskeméti Műszaki Főiskolának is erős sakkcsapata volt. Az 1960-as évek elejétől női sakkozók is feltűntek az igazolt versenyzők között, egyre jobb játékerőt képviselve.
A kecskeméti sakkeseményeknek ezen rendkívül gazdag időszaka valóban méltó helyet foglal el a sakk történetében. A városunkban rendezett Asztalos Lajos emlékverseny (1962), Sakkvilágbajnoki zónaverseny (1964), Tóth László-emlékversenyek, BÁCSPRIM és több vegyes mesterverseny csak a legjelentősebbek, a számos más versenyek között.
Tóth László egészen haláláig vezette a helyi sajtó sakkrovatát, később pedig Czár János és Gimes György folytatták a kecskeméti sakkirodalmat. A Petőfi Népe című lapban és a versenyek kiadványaiban közölték írásaikat. Rendszeresen megjelent a Bács-Kiskun megyei Sakkhíradó, és 1979 júliusáig Kecskeméten nyomtatták a Magyar Sakkélet című szaklapot is.

 

 

A kecskeméti sakkozás 1990-től - napjainkig


A rendszerváltozással járó gazdasági átalakulás éreztette kedvezőtlen hatásait a kecskeméti sakkéletre is. Az ipari vállalatok és az ún. „bázis szervek” megszűnése magával hozta a szponzorok, anyagi források, támogatások csökkenését, vagy éppen teljes elmaradását. A csapatversenyekre történő utazás, terembérletek, érmek, kupák és a versenyek rendezésének egyre növekvő költségei oda vezettek, hogy patinás sakkegyesületek és hagyományos, nívós kecskeméti versenyek szűntek meg. Sok esetben a sakkozók érdek nélküli, önzetlen tenni akarása is hiányzik. Ennek ellenére, a közelmúltban is sikerült több nagyszabású sakkversenyt rendezni. A Széchenyi sakkfesztivál, a Kecskeméti Tavasz és Nyár nemzetközi versenyek, valamint a diák és serdülő csapatversenyek sokakat megmozgattak. A Tóth László SE sakkcsapata pedig a nemzeti bajnokság élvonalbeli csapatversenyein szerepelt sikerrel. A kecskeméti sakkélet régi varázsa azonban szinte elveszni látszik.
    
„Városunk örökös sportfelelőse” – Sugár György (1945–2007) álmodta meg a Főtéri sakkasztalokat, amelyek támogatók segítségével valósultak meg. 2003-tól a kecskeméti szabadtéri sakkozás, szórakoztató pihenés és versenyek kedvelt helyszíne lett a Békás-tó környéke.




 

Neves kecskeméti sakkozók és sakkszervezők

 

TÓTH LÁSZLÓ MUNKÁSSÁGA

 

Tóth László (1895–1964) nyomdász, polgármester a kecskeméti sakkozás egyik legjelentősebb alakja volt, aki szervezői kiadói tevékenységét is a sportág szolgálatába állította.

Tóth László
Tóth László
(1895-1964)
A kép forrása>>

 

Tóth László életrajza

Tóth László (Kecskemét, 1895. május 17. — Kecskemét, 1964. március 9.) nyomdaigazgató, újságíró, sakkszakíró, polgármester. Édesapja kőműves volt, nyolc gyermeke közül csak László tanult tovább. 1913-ban érettségizett a ref. gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen magyar–német szakon folytatta, de anyagiak hiányában nem fejezhette be tanulmányait. Beiratkozott a kecskeméti jogakadémiára, a tanulás mellett korrepetálást vállalt. 1915-ben behívták katonának. Sebesülése és hazatérése után a kiegészítő parancsnokságon teljesített szolgálatot. Az őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács titkára, a Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja és a művelődési ügyek előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönözték. 1922-ben az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tisztviselője lett, 1935-től a nyomda igazgatója. Kiemelkedő irodalomtámogató munkát végzett.
     1944 őszén ellenezte a város kiürítését, megtagadta a kiürítési parancs kinyomtatását. Jelentős szerepe volt a város életének újraindításában 1944/45 telén. 1944. december 17-től 1948. május l-ig Kecskemét polgármestere volt. Ettől kezdve éveken át távol tartották a politikától. 1956 októberében a városi Nemzeti Bizottság elnöke, majd 1958-ig a Városi Tanács elnökhelyettese volt. A Hazafias Népfront, a Katona József Társaság és a Kodály Kórus irányításában is részt vett.
(Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon 244-245. o.)

 

Tóth László emlékezete
Részletes adatok>>

Őrzik Tóth László emlékét
Részletes adatok>>

 

Cikk Tóth Lászlóról
Részletes adatok>>

 

 

Tóth Lászlót nyomdaigazgatóként, újságíróként és sakkszakíróként is a magyar sakktörténet egyik legjelentősebb személyiségeként tartják számon.

Tóth László életrajza a Magyar sakklexikonban
Tóth László életrajza a Magyar sakklexikonban

Tóth László a Magyar Sakkvilágért
Részletes adatok>>

 

Tóth LászlóTóth László gyászjelentése
Tóth László gyászjelentése

 

 

Halála után több alkalommal szerveztek sakk versenyt emlékére és sakkegyesület is viseli a nevét.

 

A Tóth László Sakkegyesület emblémája
A Tóth László Sakkegyesület emblémája
IV. Tóth László Emlékverseny
Az 1972. június 2-án megrendezett Tóth László Emlékverseny meghívója
Oklevél
Oklevél a Tóth László SE részére

 

 

Tóth László szobra
Tóth László szobra a Noszlopy Gáspár parkban

 

 

 

RÉTHEY GYULA (1882-1939)
Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör alapító tagja, az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny rendezőségének tagja.

Réthey Gyula
Réthey Gyula

Réthey Gyula boltja
Réthey Gyula üzlete az 1930-as években.

 

 

RASKÓ FERENC (1886-1964)
Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör egyik alapító tagja.  Évtizedeken át aktív és megbecsült szereplője a kecskeméti sakkéletnek. A Sakkör választmányi tagjaként versenyek szervezőjeként, versenyjátékosként , majd elismert versenybíróként is munkálkodott. A Kecskeméti SPARTACUS örökös tagja is volt. Emlékére az egyesület Raskó Ferenc Emlékversenyeket rendezett.

 

A Raskó Ferenc Emlékversenyek győztesei

      1966    T. NAGY ANTAL
      1967    MIHÁLYI SÁNDOR
      1968    TORMA JÁNOS
      1969    ANDRÁSI FERENC
      1970    ANDRÁSI FERENC
      1971    TORMA JÁNOS
      1972    MIHÁLYI SÁNDOR
      1973    ANDRÁSI FERENC

 

HAJDÚ ERNŐ (1900-1980)
A Kecskeméti Sakkör versenyzője, később Tóth László munkatársaként a sakkszervezés feladatait végezte. Újságíró, lapszerkesztő, majd a Petőfi Nyomda nyugdíjasaként a Tipográfia sakkcsapatának tagja. 1964-től a Kecskeméti Városi, később a Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnöke.

Hajdú Ernő
Hajdú Ernő

 

BALLA LÁSZLÓ (1904-1980)
A kecskeméti sakkozás neves alakja. A Kecskeméti Petőfi SE, majd a Vörös Meteor , a Dutép SC és a Tipográfia SE csapatainak biztos pontszerzője. Több száz darabos sakk-könyvtárat gyűjtött 40 éves sakkozói pályafutása alatt.

Balla László
Balla László
Játszmalap
Játszmalap

 

 

 

 

T. NAGY ANTAL (1910-1976)
Elismert sakkozó, a kecskeméti sakkversenyek aktív szervezője. A Kecskeméti Sakkör, később a Kecskeméti Spartacus Sakk Egyesület tagja, majd elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnökségi tagja.

T. Nagy Antal
T. Nagy Antal




 

ANDRÁSI FERENC (1934-2007)
Az 1960-as évektől vett részt a kecskeméti sakkéletben. A Spartacus SE, majd TÁKISZ SE I. osztályú sakkozójaként jó helyezéseket ért el egyéni és csapatversenyekben is.

Andrási Ferenc
Andrási Ferenc

 

„amikor leng a zászló”… sakk órák
A sakkozás kötött gondolkodási idejének bevezetésére a XIX. század közepe óta próbáltak megoldást találni. Az 1850-es ’60-as években homokórákat, majd „csengős vekker”, ill. billentyűs inga szerkezeteket használtak a versenyeken. Az 1880-as években a két számlapos sakkórát egy tokba építették és tökéletesítették a billentyűket az órák váltakozva történő működéséhez. 1899-től használják a „zászlós” időjelzést, amely megbízható alapja volt a későbbi sakkórák gyártásának.

 

 

 

Kecskemét szerepe a hazai sakkirodalom kiadásában

 

Tóth László mint szerkesztő-kiadó így köszöntötte a Kecskeméten megszülető Magyar Sakkvilág 1922. januári, első számában olvasóit:
A magyar sakkéletnek lelkiismeretes, minden elfogultságtól ment krónikásai leszünk, a gyakorlati játék és feladványköltészet remekeit a leghívatottabbak elemzéseivel mutatjuk be, s levelezési versenyek rendezésével igyekszünk megszilárdítani olvasóinkkal való szellemi kapcsolatunkat”.


 

Magyar Sakkvilág
A Magyar Sakkvilág 1941. januári számának címlapja.
Magyar Sakkvilág
A Magyar Sakkvilág 1941. februári számának címlapja.

 

A sok éven át megjelenő szaklap és sakk-könyvek mindennél jobban tanúsítják, hogy szerkesztői többszörösen túl teljesítették akkori vállalásaikat.

A Magyar Sakkvilág az indulástól egészen 1950-ig Tóth László nyomdájában készült. Szintén az ő érdeme, hogy 1924-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda tisztviselőjeként, majd igazgatójaként a Magyar Sakkvilág Könyvtára sorozatban mintegy száz sakk-könyvet adott ki.

Magyar sakkvilág könyvtára 11.Magyar sakkvilág könyvtára 16.
A sorozat 11. és 16. kötete

 

 

aforizmái

  • Néha a játékos érdeme nem annyira a jó húzásokban van, melyeket csinált, hanem a sok rossz húzásban, melyeket nem tett.
     
  • Soha ne adjál ellenfelednek tanácsot. Ha gyenge játékos, nem fogja megérteni, ha erős, követi.
     
  • A kiütött gyalog mindig biztos a győzelemben.
     
  • Támadunk, mert szeretünk támadni, védekezünk, mert kénytelenek vagyunk védekezni.
     
  • Ellentámadás nélkül nem lehet hosszú ideig támadást kitartani.
     
  • Ha egy figura rosszul áll, rendszerint az egész játék áll rosszul.
     
  • A sakkjátékban nem ismerjük sem az összes tényezőt, sem azoknak kölcsönös összefüggéseit. A sötétség tengerében tévelygünk.
     
  • A sakkjátéknál a partner éppen olyan nélkülözhetetlen, akár a szerelemben.
     
  • Az élet egy sakkjátszma.

 

 

 

A Katona József Könyvtár és a sakk kapcsolata

Kecskeméten a Katona József Könyvtár sok nívós rendezvénynek ad otthont. Gyűjteményében számos sakk-könyv és folyóirat található, sőt egyik helyiségében sakkozási lehetőséget is biztosít.
    
2013. február 14-én a Könyvtár házigazdája volt a Kecskeméti Sakkör alapításának 100. évfordulójára rendezett emlékülésnek és diaképes előadásnak. A Helyismereti gyűjtemény közel 3 hónapig adott otthont „100 év a fekete-fehér táblán” című kecskeméti sakktörténeti kiállításnak. A szépen sikerült rendezvény a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, a Megyei Sakkszövetség, a kecskeméti Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Levéltár összefogásával jött létre.     

Az elmúlt közel 150 év kecskeméti sakkeseményeit összefoglalva itt csak a hosszú út csak néhány részletének, egyes állomásainak bemutatására volt lehetőség. Talán most ennyi is elég a figyelem és érdeklődés felkeltéséhez. Arra, hogy múltunk megőrzése és feldolgozása ne csak a közintézmények feladata legyen! A gyakorlati sakkozás jellem- és közösségformáló hatása mellett, szintén ugyanolyan hasznos és fontos helye van a sakktörténeti emlékezet fennmaradásának is.