"Tudós" könyvek "Tudós" könyvek

 

 

Plakát

Összeállításunk a

2014. január 14. és március 15. között tartott

 

"Tudós" könyvek

A Magyar Tudományos Akadémia XIX. századi tajainak művei a Történeti gyűjteményben

című dokumentumkiállítás

digitális változata

 

 

A Magyar Tudományos Akadémia története


Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék>> (Bécs, 1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.

Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék

 

 

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

Széchenyi István felajánlása, 1825
A kép alatt olvasható aláíráson téves dátum szerepel:
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésében
a magyar akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (akkor 60 ezer forint) felajánlja.

 

 

1827-ben az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.
 

1830-ban kezdte meg tényleges működését, november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága Pozsonyban tartotta első ülését.
 

A társaság szervezeti szabályzatát  A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
 

Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat.
 

Széchenyi István 1842. november 27-én másodelnökként mondott beszédében a nyelvművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az Akadémia első tervei között szerepelt a "Nagy magyar szótár" összeállítása. Érdekesség, hogy a tervezet már 1834-ben elkészült, nem sokkal később az anyaggyűjtés is megkezdődött, a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete mégis csak 2005-ben látott napvilágot. Napjainkig négy kötet jelent meg.

 

A Nagy magyar szótár terve

Tovább a katalógushoz>>

A magyar nyelv nagy szótára

Tovább a katalógushoz>>

 


1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós>> és Skalnitzky Antal>> volt. A neoreneszánsz stílusú székházat  1865. december 11-én avatták fel. Dísztermének freskóit Lotz Károly>> festette.

MTA székház

 

1869-ben az Akadémia szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá vonták össze. Ebben a szervezeti struktúrában működött 1946-ig. Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Tanulmányutakat, művek megjelentetését támogatta, nagyjutalmaival számos jeles munkát díjazott.

 

 

Divald Kornél

 

MTA palotája és gyűjteményei

Tovább a katalógushoz>>

Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Forrásértékű kutatásai során feldolgozta többek között a Felvidék művészeti emlékeit. Több könyvét – így a gyűjteményünkben is megtalálható Margit legendákat írói álnéven, Tarczai Györgyként írta. 1911-től tagja az Akadémiának.

 

 

 

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára


1826. március 17-én gróf Teleki József>> adományozta 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, 50 ezer kötetes állománnyal. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet.  Vörösmarty Mihály az Akadémia könyvtárának megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban>> című híres versét.

 

MTA Könyvtára

 

Ma Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és életfeltételeinek javításáról.

Székház


 

Az Akadémia élén az elnök áll. Fő tisztségviselők: társadalomtudományi, természettudományi, élettudományi alelnök. Az elnökön kívül főállású tisztviselők: főtitkár, főtitkárhelyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll. Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az "MTA doktora" tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.

 

MTA Almanach

Tovább a katalógushoz>>

MTA története

Tovább a katalógushoz>>

 

1990-ben új alapszabályt fogadtak el. 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt.

Az MTA-ról bővebben>>

Napjainkban az akadémiának 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi.

Az alábbiakban a legfontosabb 19. századi akadémikusokat és gyűjteményünkben található műveiket mutatjuk be. Az egyes tudományágakon (irodalom, természettudomány és egyéb tudományok) belül a születési dátumok szerinti időrendet követtük.

 

Irodalom

 

Tavasz. Antológia

Tovább a katalógushoz>>

TAVASZ. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve
Pápán, 1845. A Ref. Főiskola betűivel IX+230 l. 17,8 cm 

Petőfi, Petrics Soma és Jókai Mór Pápán önképzőkört alapítottak. Petőfi szenvedélye a színpad, Petricsé a költészet, Jókaié a festészet volt. Tavasz c. könyvük kiadásakor viszont már végleges hivatásuknak hódoltak. Jókainak itt jelent meg első kinyomtatott műve, egy elbeszélés, Petőfi hét verssel járult hozzá a mű sikeréhez. Saját nevén három vers és egy műfordítás Mathissontól, Homonnai álnéven pedig két vers.

 

Kazinczy Ferenc

 

Kazinczy-könyv

Tovább a katalógushoz>>

Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia a történelmi osztály tagjává nevezték ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett.

 

Batsányi János

 

Batsányi János munkái

Tovább a katalógushoz>>

Batsányi János (1763-1845) költő
1843-tól az MTA  (Magyar Tudós Társaság) tagja.

Batsányi János összes költeménye>>

 

 

Kisfaludy Sándor

 

Kisfaludy Sándor egyik műve

Tovább a katalógushoz>>

Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő
1830-tól az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja.

Kisfaludy Sándor összes költeménye>>

 

Berzsenyi Dániel

 

Berzsenyi összes művei

Tovább a katalógushoz>>

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő
1830-ban választották az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) tagjai közé.
Berzsenyi Dániel összes költeménye>>

 

Bujdosók

Tovább a katalógushoz>>

Vörösmarty Mihály

 

Vörösmarty összes

Tovább a katalógushoz>>

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíró
1830-tól az MTA (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja.
Vörösmarty Mihály összes költeménye>>

 

Arany János

 

Toldi

Tovább a katalógushoz>>

Arany János (1817-1882) költő, műfordító
1858-től az MTA tagja, később főtitkára, majd tiszteleti tagja.
Arany János összes költeménye>>

 

Madách Imre

 

Ember tragédiája

Tovább a katalógushoz>>

Madách Imre (1823-1864) író, drámaíró
1863-tól az MTA levelező tagja.

Arany János összes költeménye>>
Az ember tragédiája>>


 

Jókai Mór

 

A magyar előidőkből

Tovább a katalógushoz>>

Jókai Mór (1825-1904) író
1858-ban az Akadémia levelező tagjának választották. 1861-től rendes, 1883-tól tiszteleti tag, 1892-től pedig  az MTA igazgatója.
Jókai Mór összes műve>>

 

Tóth Kálmán

 

Bolond Miska

Tovább a katalógushoz>>

Tóth Kálmán (1831-1881) költő, író
1861-től az Akadémia levelező tagja.
Tóth Kálmán összegyűjtött költeményei>>

 

Baksay Sándor

 

Szeder-indák

Tovább a katalógushoz>>

Baksay Sándor (1832-1915) író, műfordító
1884-től az Akadémia levelező, majd 1903-tól rendes tagja.

 

Gárdonyi Géza

 

Gárdonyi összes

Tovább a katalógushoz>>

Gárdonyi Géza (1836-1922) író
1910-től az Akadémia levelező, 1920-től pedig rendes tagja.

 

Babits Mihály

 

Herceg

Tovább a katalógushoz>>

Babits Mihály (1883-1941) költő, író
1940-től az Akadémia tagja.

Babits Mihály összegyűjtött versei>>




Természettudományok

 

Jedlik Ányos

 

Természettan elemei

Tovább a katalógushoz>>

Jedlik Ányos (1800-1895)
fizikus, feltaláló, bencés szerzetes
Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el. 1828-ban állította elő az első, csupán elektromágneses hatás alapján működő forgómotort, amelyet „villamdelejes forgonyá"-nak nevezett el. 1850 megkapta az Akadémia Nagyjutalmát, 1858-tól rendes tagja az MTA-nak.

 

 

Sauer Ignác

 

Kolera

Tovább a katalógushoz>>

Sauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyász
Szorgalmazta a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét, az orvosi vizsgálatban a kopogtatás és hallgatózás módszerének első kezdeményezői közé tartozott. 1859-ben választották az Akadémia tagjai közé.

 

Állattan

Tovább a katalógushoz>>

Hanák János (1812-1849) piarista szerzetes, zoológus
1846-tól az MTA tagja. Szorgalmazta a korszerű magyar természettudományi szaknyelv megteremtését.

 

Berde Áron

 

Légtüneménytan

Tovább a katalógushoz>>

Berde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdász
1858-tól az MTA levelező tagja.

 

 

Hankó Vilmos

 

Kémia

Tovább a katalógushoz>>

Hankó Vilmos (1854-1923) kémikus
Főként ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott. 1894-ben választották az MTA tagjai közé.

 

 

Daday Jenő

 

Rovartan

Tovább a katalógushoz>>

Daday Jenő (1855-1920) zoológus
1889-től levelező, 1910-től rendes tagja az Akadémiának. Főként az édesvizek állatvilágát kutatta.

 

 

Beke Manó

 

Differencial

Tovább a katalógushoz>>

Beke Manó (1862-1946)
matematikus
1914-től az MTA tagja. Több matematika tankönyv szerzője.

 

 

Egyéb tudományágak

 

 

Szlemenics Pál

 

BTK

Tovább a katalógushoz>>

Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudós, szakíró
1830-tól az MTA tagja.
Életrajza könyvtárunk helyismereti adatbázisában>>

 

Széchenyi István

 

Politikai program

Tovább a katalógushoz>>

Széchenyi István (1791-1860)
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

Kriza János

 

Vadrózsák

Tovább a katalógushoz>>

Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
Munkássága a magyar népköltészet megismerésében és feltárásában korszakalkotó jelentőségű.
1841-től az MTA (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja.

 

Hornyik János

 

Kecskemét története 1.

Tovább a katalógushoz>>

Hornyik János (1812-1885) történetíró
Kecskemét történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek.
1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

 

Rómer Flóris

 

Bakony

Tovább a katalógushoz>>

Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetes
Magyarország régészeti és művészeti emlékei felkutatásának és feldolgozásának egyik kezdeményezője. 1860-tól tagja az Akadémiának.

 

Szilágyi Sándor

 

Erdély

Tovább a katalógushoz>>

Szilágyi Sándor (1827-1899) történész
Főként az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, forráskiadói tevékenysége is jelentős. 1853-tól 1867-ig a nagykőrösi református kollégium tanára, többek között Arany János és Szabó Károly tanártársa. 1858-tól az MTA levelező, később rendes tagja.

 

Szilády Áron

 

Török-magyarkori állam-okmánytár

Tovább a katalógushoz>>

Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész, nyelvész, református lelkész
Kiskunhalason lelkész, egyidejűleg 1865-78 között a halasi választókerület országgyűlési képviselője. A pozitivista szemléletű irodalomtörténet-írás kiemelkedő képviselője. 1861-ben választották az Akadémia tagjai közé.

 

Lóczy Lajos

 

A Magyar Szent Korona Országai

Tovább a katalógushoz>>

Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudós
Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel nemzetközi hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnökeként megindította a Balaton tudományos feldolgozását célul kitűző vállalkozást. 1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

 

Cholnoky Jenő

 

Sárkányok országa

Tovább a katalógushoz>>

Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós
1920-tól tagja az Akadémiának. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Ismeretterjesztő tevékenységével széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt.

 

Bartók és Kodály

 

Népdalok

Tovább a katalógushoz>>

Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós
A népi nemzeti zenei forrásra támaszkodva Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve korszakalkotó a magyar és az egyetemes zenetörténet szempontjából.
Kodály Zoltán 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946 és 1949 között elnöke.